A gépkocsi fejlődése

A gépkocsi fejlődése

Az animáció a gépkocsi fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.

Földrajz

Címkék

autómobil, személyszállítás, jármű, autó, autógyártás, sorozatgyártás, belső égésű motor, hajtómű, benzinmotor, dízelmotor, egyenáramú motor, találmány, közlekedéstörténet, technikatörténet, technika, közlekedés, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Járművek

  • 1885 Benz
  • 1907 Ford T
  • 1938 Citroën 15cv
  • 1957 Chevy Sport Coupé
  • 1971 Fiat 500
  • 1989 Mercedes-Benz 190
  • 2002 Dodge Viper
  • 2012 Tesla Model S

Autónak vagy automobilnak nevezzük azokat a földön közlekedő, kerekeken guruló járműveket, melyek önálló mozgásra képesek.
A szinonimaként használt gépkocsi kifejezés már a meghajtást biztosító, saját motor meglétét is magában foglalja.

A gépkocsik az emberi történelem elmúlt évszázadának egyik legismertebb és talán legnépszerűbb tárgyait jelentik.
Evolúciójuk során rengeteget változtak, de minden időszakban hű tükrei voltak az aktuális gazdasági folyamatoknak, a társadalmi trendeknek, a technika és a tudomány fejlődésének.
Hosszú, jelentős mérföldkövekkel szegélyezett út vezetett az úttörő modellektől napjaink környezetbarát, modern technológiákat felvonultató autóiig.

1885

  • 1885: Benz

A gépkocsigyártás egyik úttörője a német mérnök, Carl Benz volt.
Kor- és vetélytársával, későbbi üzletfelével, Gottlieb Daimlerrel szemben Benz nem csupán a motort állította elő, hanem a teljes járművet.
Első, gázmotor hajtású járműve 1885-re készült el. A következő évben megkapta a szabadalmat is. Cége lett a világ első autógyára.
1886 és 1893 között 69 acélcsöves szerkezetű, háromkerekű autót szereltek össze. A kereskedelmi forgalomba hozott modelleket egy 1600 cm³-es, 3/4 lóerős négyütemű motor hajtotta. Sebességük 13 km/h volt.

1907

  • 1907: Ford Model T

Az amerikai autógyáros, Henry Ford üzeme 1908 és 1927 között gyártotta a T-modelleket. Ez a típus volt a világ első, futószalagon gyártott járműve.
A sorozatgyártás kialakítása mellett a Ford Motor Company más jelentős újításaiban is fontos szerepet játszott a cég magyar származású konstruktőre, Galamb József.
A modell szívét egy 2,9 literes, négyhengeres, soros elrendezésű motor jelentette. Ennek 20 lóereje akár 70 km/h-s sebességgel is repíthette a gépkocsit. A szerkezet nagy része acélból, ám a gumival ellátott kerekek sokáig még fából készültek.
A számos változatban gyártott T-modell ára és kezelhetősége miatt rövid idő alatt hihetetlen népszerűségre tett szert az egész világon.

1938

  • 1938: Citroën 15cv

A francia Citroën autógyár 1934 és 1957 között gyártotta ezt a népszerű típust, összesen körülbelül 760 ezer példányban.
A középkategóriás luxusautónak számító, több változatban is elérhető modellt Flaminio Bertoni és André Lefèbvre tervezte.
A forradalmi újításnak számító hegesztett, egységes önhordó karosszéria könnyebbé tette a járművet, melynek súlya így 1025 és 1170 kg között mozgott.
A tömeg csökkenése jótékony hatást gyakorolt a sebességre és a fogyasztásra is. Az elsőkerék-meghajtásos modell sebessége elérte a 100 km/h-t, míg átlagfogyasztása 10 liter volt 100 kilométerenként.
A Citroën nem csupán a meghajtás és a kasztni, hanem a felfüggesztés tekintetében is maradandót alkotott: az első kerekeknél független, rugós megoldást alkalmaztak.

1957

  • 1957: Chevy Sport Coupé

Az amerikai General Motors vállalat Chevrolet részlege 1949 és 1975 között gyártotta a Bel Air modellt, melynek számos változata készült.
Közéjük tartozott a második generáció sport kupéja is, melyet generációtársaihoz hasonlóan a találó „Hot One” szlogennel reklámoztak.
A gyár 1955-ben kifejlesztett V8-as motorja olyan jól sikerült, hogy évtizedekig mintául szolgált az autógyárak számára. Az alapmotor 4,3 literes és 162 lóerős volt, de ennél jóval erősebb változatai is készültek.
A Chevrolet-t igazi „izomautóvᔠnemesítő erőforrás dobogott a sport kupéban is, félelmetes gyorsulással látva el a kiváló útfekvésű, megbízható autót.
Az „amerikai álmot” megtestesítő, formabontó, legendás külsőhöz hozzátartoztak a krómozott részek, az egyedi üléskárpit és a kerékvédők is. Érdekesség, hogy a Chevy-ket már ekkor is lehetett automata váltóval és biztonsági övvel rendelni.

1971

  • 1971: Fiat 500

Az 1970-es évek európai autógyártásában új tendencia jelent meg. A nagy autógyárak egyre több olcsó, kicsi és praktikus, úgynevezett „városi autót” vettek fel a palettájukra.
E korszak egyik jelképe az olasz Fiat cég új 500-as modellje, a Nuova Cinquecento volt. A Dante Giacosa által tervezett, jellegzetes formájú modellt 1957 és 1975 között gyártották, összesen közel 4 millió példányban.
A Fiat 500-as az első „városi autók” egyikeként újraértelmezte a „kis autó” fogalmát. A nem egészen 3 méter hosszú gépkocsi tömege mindössze 500 kg volt. Belsejében egy 500 vagy 600 cm³-es motor dolgozott.

1989

  • 1989: Mercedes-Benz 190

Az 1980-as évek második felére a világgazdaság kezdett kikecmeregni az olajválságok által ásott gödörből. A nagy autógyárak újra lendületbe jöttek, kínálatukban egyre fontosabb szerepet kaptak a komfortos, nagy méretű, luxusnak számító autók.
Európában a német vállalatok jártak az élen a luxusnak és státuszszimbólumnak számító, modern elektronikával felszerelt, felső kategóriás gépkocsik gyártásában.
A Mercedes-Benz óriási összegeket költött a 4 és fél méter hosszú 190-es típus fejlesztésére. Ám a befektetés megtérült, hiszen az 1982 és 1993 között gyártott modellből közel 2 millió darabot adtak el.
Számos, benzin- vagy dízelmotorral szerelt változat készült belőle. A motorok hengerűrtartalma legalább 1800 cm³ volt, teljesítményük 100 lóerő, végsebességük 200 km/h körül mozgott. Az újdonságnak számító üzemanyag-befecskendező rendszerrel szerelt motor erős volt, mégsem fogyasztott túl sokat.

2002

  • 2002: Dodge Viper

Az amerikai Chrysler vállalat Dodge részlege 1992-ben kezdte forgalmazni a Viper modellt. A nevét az egyik mérgeskígyófajról kapó kétüléses sportautónak már az 5. generációs változatait gyártják napjainkban.
A detroiti gyáróriás második generációs „Viperáját” 1996 és 2002 között forgalmazták. Kétajtós kupé vagy roadster változatban volt elérhető.
A kb. 4,5 méter hosszú és közel 2 méter széles gépkocsi mindössze 112 cm magas volt. Belsejében egy tízhengeres, 8 literes, kb. 450 lóerős erőforrás dobogott.
A motor 4 másodperc alatt gyorsította 100 km/h-ra a járművet. Végsebessége 300 km/h körül mozgott.
A GTS-nek is nevezett utcai modell tovább tuningolt sportváltozatai számos legendás autóversenyen diadalmaskodtak.

Animáció

2012

  • 2012: Tesla Model S

Az amerikai Tesla Motors környezetbarát járművét 2009-ben mutatták be. Az első Model S-eket 2012-ben helyezték forgalomba.
A szedán kategóriájú, ötajtós, kb. 2100 kg tömegű autó közel 5 méter hosszú és majdnem 2 méter széles.
A luxus limuzin meghajtásáról egy teljesen környezetbarát, 416 lóerő teljesítményű elektromos motor gondoskodik. Lítium-ion-akkumulátorokkal szerelik fel. Egy feltöltéssel átlagosan 400 km-t képes megtenni.
2013-ban elnyerte a World Green Car of the Year kitüntető címet.
A Model S pozitív tulajdonságai közé tartozik az is, hogy rendkívül masszív karosszériával rendelkezik. Az amerikai közlekedésbiztonsági szervezet töréstesztjén maximális pontszámot kapott.

Narráció

A német Carl Benz vállalatának első automobilja 1885-re készült el. Háromkerekű járművük váza acélcsövekből épült fel. Meghajtásáról egy 1600 cm³-es, négyütemű gázmotor gondoskodott, mely 13 km/h-s sebességgel repítette az úttörő járművet.

Az amerikai Henry Ford gyára 1907-ben kezdte forgalmazni a T-modellt. A számos változatban gyártott jármű szerkezete acélból, kereke azonban még sokáig fából készült. Belsejében egy 2900 cm³-es, négyhengeres motor dobogott, melynek 20 lóereje akár 70 km/h-ra is felgyorsíthatta az autót.

A francia Citroën autógyár 15cv modellje 1938-ban került kereskedelmi forgalomba. Hegesztett, önhordó karosszériája kb. 1100 kg-ra faragta le a jármű tömegét. 2,9 literes, hathengeres motorja 100 km/h sebességgel is repíthette az autót.

Az amerikai General Motors vállalat Chevrolet részlege 1957-ben mutatta be a legendás Bel Air második generációs sportkupé változatát. Az amerikai álmot megtestesítő autó alapmotorja 4,3 literes volt. A nyolchengeres erőforrás teljesítménye 162 lóerő volt.

Az olasz Fiat autógyár 500-as modellje 1971-ben került forgalomba. A nem egészen 3 m hosszú Nova Cinquecento tömege mindössze 500 kg volt. A takarékos városi kisautó meghajtásáról egy 500 vagy 600 cm³-es motor gondoskodott.

A német Mercedes-Benz 190-es típusa az 1980-as évek egyik jelképévé vált. Számos motorváltozattal forgalmazták, melyek legalább 1800 cm³-esek voltak. Teljesítményük elérte a 100 lóerőt, végsebességük pedig a 200 km/h-t.

A Vipert az amerikai Chrysler vállalat Dodge részlege gyártja. A modell második generációját 1996 és 2002 között forgalmazták. A sportkocsi erőforrását egy tízhengeres, 8 literes motor jelentette, mely közel 300 km/h-ra gyorsította a járművet.

Az amerikai Tesla Motors Model S jelölésű autóját 2012-ben helyezték forgalomba az USA-ban. Meghajtása egy 416 lóerős elektromos motor segítségével történik. A környezetbarát jármű végsebessége 200 km/h körül mozog.

Kapcsolódó extrák

Az első magyar autó (1904)

A gépészmérnök feltaláló első benzinmotoros autóit a posta számára készítette.

Ford T-modell

Az amerikai autógyár népszerű modellje volt a világon az első futószalagon gyártott autó.

Környezetbarát autók

A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.

Személyautó felépítése

A személygépkocsi felépítését, külső és belső szerkezetét mutatja be az animáció.

Autópálya szerkezete, felépítése

Az autópályán osztott pályán közlekedhetünk.

Elektromos autó

A Tesla Model-S az egyik első olyan elektromos autó, amely hétköznapi használatra is alkalmas.

Fejezetek a repülés történetéből

Az animáció a repülés fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.

Formula–1 (versenyautó)

A Formula–1 (Forma–1, F1) az autóversenyek legmagasabb, és egyben legnépszerűbb kategóriája.

Hogyan működik a differenciálmű?

A differenciálmű az autó meghajtott kerekei közt elosztja a hajtóerőt, és lehetővé teszi, hogy kanyarban eltérő sebességgel forogjanak.

Hogyan működik a sebességváltó?

A sebességváltóműben a motor forgatónyomatékát módosítjuk a fordulatszám csökkentésével vagy növelésével.

Kereszteződés

Játékos és látványos gyakorlási lehetőség a tájékozódással és a helymeghatározással kapcsolatban.

Metró

A nagyvárosok leggyorsabb, kötöttpályás közlekedési eszköze.

Motorkerékpár

A motorkerékpár szerkezete és működése ismerhető meg az animáció segítségével.

Patent-Motorwagen (Karl Benz, 1886)

A német mérnök járművét tekintjük az első, belső égésű motor által hajtott autónak.

Postakocsi-hálózat (Nagy-Britannia, 18. század)

A motoros járművek megjelenése előtt az utasok, levelek és az egyéb küldemények lovak által húzott postakocsikon jutottak el a címzettekhez.

Rimac Concept One

A horvát Rimac Automobili első autómodellje a világ leggyorsabb elektromos autója.

Villamosüzemű felszíni tömegközlekedés

Környezetkímélő voltuk miatt egyre gyakoribbak a trolibuszok és a villamosok a nagyobb városokban.

A teherszállítás fejlődése

Az animáció a közúti teherfuvarozás fejlődését foglalja össze a lovaskocsitól a modern kamionokig.

Autóbusz

Az autóbuszok a városi tömegközlekedés fontos alkotóelemei.

Hulladékgyűjtő autó

A hulladékgyűjtő autók fontos szereplői a városok mindennapi életének.

Rendőrjárőr

Az animáció segítségével megismerhetjük a járőrautó felépítését és a járőr felszerelését.

Tűzoltók

Az animáció segítségével megismerhetjük a tűzoltóautó felépítését.

A kerékpár fejlődése

Az először játékszernek gúnyolt kerékpár változása hű tükre az elmúlt három évszázad technikai fejlődésének.

Filmszínház (USA, 1930-as évek)

Az 1910-es években moziépítési láz tört ki az USA nagyvárosaiban.

Közúti fuvarozás, nyerges vontató

A nyerges vontatók a szárazföldi szállítás rendkívül fontos eszközei.

Tüzelőanyag-cella

Autók környezetbarát meghajtását biztosítja: benne a hidrogén és az oxigén vízzé alakul.

Kosárba helyezve!