A földrészek és az óceánok

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Földrajz

Címkék

kontinens, szárazföld, óceán, Föld, Afrika, Ázsia, Ausztrália, Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, térkép, világtérkép, földgömb, tenger, világtenger, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Hol található Európa?
  • Hol található Afrika?
  • Hol található Ázsia?
  • Hol található Dél-Amerika?
  • Hol található Észak-Amerika?
  • Hol található az Antarktika?
  • Hol található Ausztrália?
  • Hol található a Csendes-óceán?
  • Hol található az Indiai-óceán?
  • Hol található az Atlanti-óceán?
  • Hol található a Jeges-tenger?
  • Hol található Közép-Amerika?

Jelenetek

A Föld

  • Afrika
  • Indiai-óceán
  • Atlanti-óceán
  • Antarktika
  • Csendes-óceán
  • Ausztrália és Óceánia
  • Ázsia
  • Jeges-tenger
  • Dél-Amerika
  • Észak-Amerika
  • Európa
  • Déli-óceán
  • Föld

Földrész (kontinens):
Óceánokkal és tengerekkel határolt, nagy kiterjedésű, összefüggő szárazföld. A kontinensek elhatárolása nem mindig egyértelmű, és eltérő lehet természetföldrajzi (szerkezeti) és társadalomföldrajzi szempontból.

Afrika:
A Föld második legnagyobb kontinense, területe: 30,3 millió km². Határai: É-on a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger, K-en az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, Ny-on az Atlanti-óceán.

Antarktika:
Az ötödik legnagyobb földrész, területe: 13,2 millió km². A Déli-óceán veszi körül.

Ausztrália és Óceánia:
Területe: 8,8 millió km². A földrészhez tartozik Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és a Csendes-óceáni szigetek. Határai: Ny-on az Indiai-óceán, a többi irányból a Csendes-óceán.

Ázsia:
A legnagyobb kontinens, területe: 44,4 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-a, a szárazföldeknek pedig a 30%-a. Európával együtt Eurázsiát alkotja, amelynek a négyötöd részét teszi ki. Kiterjedése É–D-i irányban 11 000 km; K–Ny-i irányban 9000 km.
É-on a Jeges-tenger, K-en a Csendes-óceán és melléktengerei, DK-en Ausztrália és Óceánia, D-en az Indiai-óceán, DNy-on a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger, Ny-on a Fekete-tenger, a Kaukázus északi előtere, a Kaszpi-tenger, az Urál folyó és az Urál hegység határolja. Társadalmi szempontból azonban olykor Európához sorolják Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország területét, valamint Törökországot is, mert ÉNy-i része (a szorosokon túl) természetföldrajzi alapon Európához tartozik.

Dél-Amerika:
Területe: 17,84 millió km². É-on a Karib-tenger, K-en az Atlanti-óceán, Ny-on a Csendes-óceán, ÉNy-on a Panama-földszoros határolja.

Észak-Amerika:
A harmadik legnagyobb földrész. Területe: 24,5 millió km². É-on a Jeges-tenger, K-en az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, Ny-on a Csendes-óceán határolja.

Európa:
A második legkisebb földrész, területe: 10,4 millió km². Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki. É-on a Jeges-tenger, K-en az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, DK-en a Kaukázus és a Fekete-tenger, D-en a Földközi-tenger, Ny-on az Atlanti-óceán határolja. Társadalmi szempontból azonban olykor Európához sorolják Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország területét, valamint Törökországot is, mert ÉNy-i része (a szorosokon túl) természetföldrajzi alapon Európához tartozik. (A természetföldrajzi alapon Észak-Amerikához tartozó Grönland társadalomföldrajzi szempontból Európához tartozik, hiszen Dánia külbirtoka.)

Óceán:
A világtenger része, önálló medencében lévő hatalmas és mély, sós víztömeg (Atlanti-, Csendes-, Indiai-, Déli-óceán, Jeges-tenger).

Atlanti-óceán:
A Föld felszínének 20%-át teszi ki, területe: 85,1 millió km². É-ról a Jeges-tenger, K-ről Európa és Afrika, Ny-ról az amerikai kontinensek határolják.

Csendes-óceán:
A Föld legnagyobb óceánja, felszínének 35%-át adja (nagyobb, mint a szárazföldek együttvéve), területe: 168,8 millió km². É-on a Jeges-tenger, K-en Amerika, D-en a Déli-óceán, Ny-on Ázsia és Ausztrália veszi körül.

Déli-óceán: Déli-óceánon az Antarktikát körülvevő vizeket értjük. Határa északon a déli szélesség 60. foka. Területe 22 millió km².

Indiai-óceán:
Területe: 70,5 millió km² (két és félszer akkora, mint Afrika). É-on Ázsia, K-en a Szunda-szigetek és Ausztrália, Ny-on Afrika határolja. Déli határa a Déli-óceán.

Jeges-tenger (Északi-sarki-óceán):
A legkisebb területű óceán, területe: 15,5 millió km². Majdnem teljesen körülzárják a földrészek (Eurázsia, Észak-Amerika) és sok sziget. A Csendes-óceántól a Bering-szoros választja el, az Atlanti-óceántól pedig a Grönlandi-tenger.

A földrészek

  • Föld
  • Afrika
  • Gibraltári-szoros
  • Földközi-tenger
  • Ádeni-öböl
  • Indiai-óceán
  • Szuezi-csatorna
  • Vörös-tenger
  • Atlanti-óceán
  • Antarktika
  • Csendes-óceán
  • Ausztrália és Óceánia
  • Ausztrália
  • Új-Zéland
  • Pápua Új-Guinea
  • Csendes-óceáni szigetek
  • Ázsia
  • Jeges-tenger
  • Fekete-tenger
  • Kaukázus
  • Kaszpi-tenger
  • Urál folyó
  • Urál-hegység
  • Azerbajdzsán
  • Grúzia
  • Örményország
  • Törökország
  • Dél-Amerika
  • Karib-tenger
  • Észak-Amerika
  • Európa
  • Boszporusz-Dardanellák
  • Grönland
  • Mexikói-öböl
  • Panama-földszoros
  • Déli-óceán

Földrész (kontinens):
Óceánokkal és tengerekkel határolt, nagy kiterjedésű, összefüggő szárazföld. A kontinensek elhatárolása nem mindig egyértelmű, és eltérő lehet természetföldrajzi (szerkezeti) és társadalom-földrajzi szempontból.

Afrika:
A Föld második legnagyobb kontinense, területe: 30,3 millió km². Határai: É-on a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger, K-en az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, Ny-on az Atlanti-óceán.

Antarktika:
Az ötödik legnagyobb földrész, területe: 13,2 millió km². A Déli-óceán veszi körül.

Ausztrália és Óceánia:
Területe: 8,8 millió km². A földrészhez tartozik Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és a Csendes-óceáni szigetek. Határai: Ny-on az Indiai-óceán, a többi irányból a Csendes-óceán.

Ázsia:
A legnagyobb kontinens, területe: 44,4 millió km². Ez a Föld teljes területének 8,7%-a, a szárazföldeknek pedig a 30%-a. Európával együtt Eurázsiát alkotja, amelynek a négyötöd részét teszi ki. Kiterjedése É–D-i irányban 11 000 km; K–Ny-i irányban 9000 km.
É-on a Jeges-tenger, K-en a Csendes-óceán és melléktengerei, DK-en Ausztrália és Óceánia, D-en az Indiai-óceán, DNy-on a Vörös-tenger, a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger, Ny-on a Fekete-tenger, a Kaukázus északi előtere, a Kaszpi-tenger, az Urál folyó és az Urál hegység határolja. Társadalmi szempontból azonban olykor Európához sorolják Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország területét, valamint Törökországot is, mert ÉNy-i része (a szorosokon túl) természetföldrajzi alapon Európához tartozik.

Dél-Amerika:
Területe: 17,84 millió km². É-on a Karib-tenger, K-en az Atlanti-óceán, Ny-on a Csendes-óceán, ÉNy-on a Panama-földszoros határolja.

Észak-Amerika:
A harmadik legnagyobb földrész. Területe: 24,5 millió km². É-on a Jeges-tenger, K-en az Atlanti-óceán és a Karib-tenger, Ny-on a Csendes-óceán határolja.

Európa:
A második legkisebb földrész, területe: 10,4 millió km². Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki. É-on a Jeges-tenger, K-en az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, DK-en a Kaukázus és a Fekete-tenger, D-en a Földközi-tenger, Ny-on az Atlanti-óceán határolja. Társadalmi szempontból azonban olykor Európához sorolják Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország területét, valamint Törökországot is, mert ÉNy-i része (a szorosokon túl) természetföldrajzi alapon Európába tartozik. (A természetföldrajzi alapon Észak-Amerikához tartozó Grönland társadalomföldrajzi szempontból Európához tartozik, hiszen Dánia külbirtoka.)

Az óceánok

  • Föld
  • Atlanti-óceán
  • Európa
  • Afrika
  • Dél-Amerika
  • Észak-Amerika
  • Csendes-óceán
  • Antarktika
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Indiai-óceán
  • Szunda-szigetek
  • Tasmania
  • Jeges-tenger
  • Bering-szoros
  • Grönlandi-tenger
  • Déli-óceán

Óceán:
A világtenger része, önálló medencében lévő hatalmas és mély, sós víztömeg (Atlanti-, Csendes-, Indiai, Déli-óceán, Jeges-tenger).

Atlanti-óceán:
A Föld felszínének 20%-át teszi ki, területe: 85,1 millió km². É-ról a Jeges-tenger, K-ről Európa és Afrika, Ny-ról az amerikai kontinensek határolják.

Csendes-óceán:
A Föld legnagyobb óceánja, felszínének 35%-át adja (nagyobb, mint a szárazföldek együttvéve), területe: 168,8 millió km². É-on a Jeges-tenger, K-en Amerika, D-en a Déli-óceán, Ny-on Ázsia és Ausztrália veszi körül.

Déli-óceán: Déli-óceánon az Antarktikát körülvevő vizeket értjük. Határa északon a déli szélesség 60. foka. Területe 22 millió km².

Indiai-óceán:
Területe: 70,5 millió km² (két és félszer akkora, mint Afrika). É-on Ázsia, K-en a Szunda-szigetek és Ausztrália, Ny-on Afrika határolja. Déli határa a Déli-óceán.

Jeges-tenger (Északi-sarki-óceán):
A legkisebb területű óceán, területe: 15,5 millió km². Majdnem teljesen körülzárják a földrészek (Eurázsia, Észak-Amerika) és sok sziget. A Csendes-óceántól a Bering-szoros választja el, az Atlanti-óceántól pedig a Grönlandi-tenger.

Kapcsolódó extrák

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

A világ országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Afrika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük Afrika országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Amerika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Ázsia országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Európa országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Földgömb

A földgömb különböző háromdimenziós nézetekkel.

Földrajzi érdekességek – Társadalom

Földünkön számos, a társadalomhoz köthető érdekességgel találkozhatunk.

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Migránsok és menekültek

A jelenet napjaink migrációs válságát és menekültkérdését mutatja be – több szempontból.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Fjord

A sziklafalakkal övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök korábbi gleccservölgyekből alakultak ki.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna egy mesterséges vízi út a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Kosárba helyezve!