A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

Földrajz

Címkék

Nap, Föld, forgás, forgástengely, Ráktérítő, Baktérítő, Egyenlítő, északi sarkkör, déli sarkkör, horizont, zenit, ekliptika, éggömb, téli napforduló, nyári napforduló, nap-éj egyenlőség, napforduló, delelés, kikeleti, nyár, ősz, tél, évszak, keringés, év, időszámítás, hónap, hónapok, beesési szög, napfény, napfénytartam, évszakok váltakozása, természetföldrajz, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

Jelenetek

Földgömb-éggömb kapcsolata

A fölöttünk látható égitestek, köztük a Nap is, a nap folyamán mozogni látszanak. A jelenség magyarázata, hogy a Föld forog a tengelye körül, mégpedig nyugatról keleti irányba. Ezért a Nap fordított irányban, tehát keletről nyugatra halad a földi megfigyelő számára. A Nap látszólag egy körpályát ír le az éggömbön, azaz az égbolton, amelyet kupolaszerűen látunk elterülni a fejünk felett.

Az éggömbön való tájékozódáshoz szükséges ismernünk a horizont fogalmát, amely a köznyelvben az ég és a földfelszín találkozását jelenti, vagyis a földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
A megfigyelő pontjából a megfigyelés síkjára állított merőleges és az éggömb metszéspontja a zenit, tehát az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van. Ha a Föld forgástengelyét párhuzamosan eltoljuk a megfigyelő helyéhez és meghosszabbítjuk, akkor az az északi és a déli égi pólusban metszi az éggömböt.

A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika. A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5 fokos szöget zárnak be, ebből következően a Nap sugarai az év folyamán változó helyeken merőlegesek a Földre. Évente csupán kétszer merőlegesek az Egyenlítőre.

Ezen a két napon a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt a Föld minden pontján, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezt nevezzük tavaszi, valamint őszi nap-éj egyenlőségnek.

Évente két napon, június és december végén a Nap sugarai az északi és a déli szélesség 23,5. fokára érkeznek merőlegesen. Júniusban az északi, decemberben a déli féltekén tölti ekkor a Nap a leghosszabb időt a horizont felett. Azt a két szélességi kört, ahol a Nap ezen a két napon delel, Ráktérítőnek és Baktérítőnek hívják.

E két nap után a 23,5. foknál alacsonyabb szélességekre érkeznek merőlegesen a Nap sugarai. A Ráktérítő és a Baktérítő tehát fordulatot jelentenek a Nap látszólagos évi járásában, a Napot az Egyenlítő felé térítik. Innen ered az elnevezésük. A Nap útjában bekövetkező fordulat idejét pedig nyári és téli napfordulónak nevezzük.

Az előbbiekből megállapítható, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőségtől az őszi nap-éj egyenlőség időpontjáig a Nap az északi féltekén nagyobb magasságokban delel, mint a délin. A napsugarak az északi féltekét nagyobb hajlásszögben érik és több energiát adnak. Ezért ez az időszak az északi féltekén a nyári, a délin pedig a téli félév. Az őszi nap-éj egyenlőségtől a tavaszi nap-éj egyenlőségig a helyzet természetesen fordított.

Nyári napfordulókor a nappal és az éjszaka határvonala a Föld forgástengelyével 23,5 fokos szöget zár be. Ennek következtében ez a határvonal nem érinti a 66,5. fokon túli szélességi helyeket. Ezeket a szélességi köröket ezért külön névvel jelölik, északi, valamint déli sarkkörnek nevezik.

Nyári napfordulókor az északi félgömbön a 66,5. fokon túli terület 24 órán keresztül teljesen megvilágított, a délin pedig teljes egészében árnyékos helyzetben van. Téli napfordulókor a júniusi állapot tükörképét tapasztaljuk.

E két nap kivételével, a napok előrehaladtával a forgástengely és a nappal-éjszaka határvonal által bezárt szög egyre kisebb lesz 23,5 foknál. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb lesz az a terület, ahol 24 órás nappal és éjszaka van.

Végül a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségkor a nappal-éjszaka határvonala éppen a pólusoknál lesz. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza megegyezik a Föld minden pontján.

A két sarkkör közötti zónában a nappalok és az éjszakák szabályosan váltják egymást, viszont a hosszuk változik. A nappalok időtartama a földrajzi szélesség és a Nap –Föld-elhelyezkedés, vagyis a mindenkori dátum függvénye.

A nappal-éjszaka határvonala felezi az Egyenlítőt, ezért ott a nappalok és éjszakák hossza állandó: 12-12 óra.

Az éggömb

Napsugarak hajlásszöge

A Nap látszólagos útja a nevezetes szélességi körökön

Játék

Animáció

Narráció

A fölöttünk látható égitestek, köztük a Nap is, a nap folyamán mozogni látszanak. A jelenség magyarázata, hogy a Föld forog a tengelye körül, mégpedig nyugatról keleti irányba. Ezért a Nap fordított irányban, tehát keletről nyugatra halad a földi megfigyelő számára. A Nap látszólag egy körpályát ír le az éggömbön, azaz az égbolton, amelyet kupolaszerűen látunk elterülni a fejünk felett.

Az éggömbön való tájékozódáshoz szükséges ismernünk a horizont fogalmát, amely a köznyelvben az ég és a földfelszín találkozását jelenti, vagyis a földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
A megfigyelő pontjából a megfigyelés síkjára állított merőleges és az éggömb metszéspontja a zenit, tehát az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van. Ha a Föld forgástengelyét párhuzamosan eltoljuk a megfigyelő helyéhez és meghosszabbítjuk, akkor az az északi és a déli égi pólusban metszi az éggömböt.

A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika. A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5 fokos szöget zárnak be, ebből következően a Nap sugarai az év folyamán változó helyeken merőlegesek a Földre. Évente csupán kétszer merőlegesek az Egyenlítőre.

Ezen a két napon a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt a Föld minden pontján, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezt nevezzük tavaszi, valamint őszi nap-éj egyenlőségnek.

Évente két napon, június és december végén a Nap sugarai az északi és a déli szélesség 23,5. fokára érkeznek merőlegesen. Júniusban az északi, decemberben a déli féltekén tölti ekkor a Nap a leghosszabb időt a horizont felett. Azt a két szélességi kört, ahol a Nap ezen a két napon delel, Ráktérítőnek és Baktérítőnek hívják.

E két nap után a 23,5. foknál alacsonyabb szélességekre érkeznek merőlegesen a Nap sugarai. A Ráktérítő és a Baktérítő tehát fordulatot jelentenek a Nap látszólagos évi járásában, a Napot az Egyenlítő felé térítik. Innen ered az elnevezésük. A Nap útjában bekövetkező fordulat idejét pedig nyári és téli napfordulónak nevezzük.

Az előbbiekből megállapítható, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőségtől az őszi nap-éj egyenlőség időpontjáig a Nap az északi féltekén nagyobb magasságokban delel, mint a délin. A napsugarak az északi féltekét nagyobb hajlásszögben érik és több energiát adnak. Ezért ez az időszak az északi féltekén a nyári, a délin pedig a téli félév. Az őszi nap-éj egyenlőségtől a tavaszi nap-éj egyenlőségig a helyzet természetesen fordított.

Nyári napfordulókor a nappal és az éjszaka határvonala a Föld forgástengelyével 23,5 fokos szöget zár be. Ennek következtében ez a határvonal nem érinti a 66,5. fokon túli szélességi helyeket. Ezeket a szélességi köröket ezért külön névvel jelölik, északi, valamint déli sarkkörnek nevezik.

Nyári napfordulókor az északi félgömbön a 66,5. fokon túli terület 24 órán keresztül teljesen megvilágított, a délin pedig teljes egészében árnyékos helyzetben van. Téli napfordulókor a júniusi állapot tükörképét tapasztaljuk.

E két nap kivételével, a napok előrehaladtával a forgástengely és a nappal-éjszaka határvonal által bezárt szög egyre kisebb lesz 23,5 foknál. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb lesz az a terület, ahol 24 órás nappal és éjszaka van.

Végül a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségkor a nappal-éjszaka határvonala éppen a pólusoknál lesz. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza megegyezik a Föld minden pontján.

A két sarkkör közötti zónában a nappalok és az éjszakák szabályosan váltják egymást, viszont a hosszuk változik. A nappalok időtartama a földrajzi szélesség és a Nap –Föld-elhelyezkedés, vagyis a mindenkori dátum függvénye.

A nappal-éjszaka határvonala felezi az Egyenlítőt, ezért ott a nappalok és éjszakák hossza állandó: 12-12 óra.

Kapcsolódó extrák

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Eszkimó életmód

Az északi hideg övben élő eszkimók jellegzetes lakóépülete az iglu.

Függőleges övezetesség

A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Időzónák

A Földet 24 időzónára osztották fel, melyeken belül az egységes zónaidőt használják.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Navigációs eszközök a múltból

A tengereken való tájékozódást számos nagyszerű eszköz segítette az évszázadok során.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Kosárba helyezve!