English
Deutsch
Español
عربي
中文
Português
Nederlands
Italiano
Svenska
Українська
Lietuvių
Český
Hrvatski
Slovenski
Türkçe
US English
Français
Pусский
日本語
Português (BR)
Polski
Dansk
Română
Norsk
Slovenský
Српски
Български
Қазақша
Ελληνικά
한국어
Tiếng Việt
فارسی
A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein
A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.
Földrajz
Címkék
Nap, Föld, forgás, forgástengely, Ráktérítő, Baktérítő, Egyenlítő, északi sarkkör, déli sarkkör, horizont, zenit, ekliptika, éggömb, téli napforduló, nyári napforduló, nap-éj egyenlőség, napforduló, delelés, kikeleti, nyár, ősz, tél, évszak, keringés, év, időszámítás, hónap, hónapok, beesési szög, napfény, napfénytartam, évszakok váltakozása, természetföldrajz, csillagászat, földrajz
Kapcsolódó extrák
Kérdések
Jelenetek
Földgömb-éggömb kapcsolata
- ekliptika - A Föld Nap körüli keringésének síkja.
- égi egyenlítő - A földi egyenlítő kivetítődése az éggömbre.
- északi égi pólus - A Föld forgástengelyének északi döféspontja az éggömbön.
- zenit - Az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van.
- horizont - A földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
- 23,5°
- napsugárzás
A fölöttünk látható égitestek, köztük a Nap is, a nap folyamán mozogni látszanak. A jelenség magyarázata, hogy a Föld forog a tengelye körül, mégpedig nyugatról keleti irányba. Ezért a Nap fordított irányban, tehát keletről nyugatra halad a földi megfigyelő számára. A Nap látszólag egy körpályát ír le az éggömbön, azaz az égbolton, amelyet kupolaszerűen látunk elterülni a fejünk felett.
Az éggömbön való tájékozódáshoz szükséges ismernünk a horizont fogalmát, amely a köznyelvben az ég és a földfelszín találkozását jelenti, vagyis a földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
A megfigyelő pontjából a megfigyelés síkjára állított merőleges és az éggömb metszéspontja a zenit, tehát az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van. Ha a Föld forgástengelyét párhuzamosan eltoljuk a megfigyelő helyéhez és meghosszabbítjuk, akkor az az északi és a déli égi pólusban metszi az éggömböt.
A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika. A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5 fokos szöget zárnak be, ebből következően a Nap sugarai az év folyamán változó helyeken merőlegesek a Földre. Évente csupán kétszer merőlegesek az Egyenlítőre.
Ezen a két napon a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt a Föld minden pontján, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezt nevezzük tavaszi, valamint őszi nap-éj egyenlőségnek.
Évente két napon, június és december végén a Nap sugarai az északi és a déli szélesség 23,5. fokára érkeznek merőlegesen. Júniusban az északi, decemberben a déli féltekén tölti ekkor a Nap a leghosszabb időt a horizont felett. Azt a két szélességi kört, ahol a Nap ezen a két napon delel, Ráktérítőnek és Baktérítőnek hívják.
E két nap után a 23,5. foknál alacsonyabb szélességekre érkeznek merőlegesen a Nap sugarai. A Ráktérítő és a Baktérítő tehát fordulatot jelentenek a Nap látszólagos évi járásában, a Napot az Egyenlítő felé térítik. Innen ered az elnevezésük. A Nap útjában bekövetkező fordulat idejét pedig nyári és téli napfordulónak nevezzük.
Az előbbiekből megállapítható, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőségtől az őszi nap-éj egyenlőség időpontjáig a Nap az északi féltekén nagyobb magasságokban delel, mint a délin. A napsugarak az északi féltekét nagyobb hajlásszögben érik és több energiát adnak. Ezért ez az időszak az északi féltekén a nyári, a délin pedig a téli félév. Az őszi nap-éj egyenlőségtől a tavaszi nap-éj egyenlőségig a helyzet természetesen fordított.
Nyári napfordulókor a nappal és az éjszaka határvonala a Föld forgástengelyével 23,5 fokos szöget zár be. Ennek következtében ez a határvonal nem érinti a 66,5. fokon túli szélességi helyeket. Ezeket a szélességi köröket ezért külön névvel jelölik, északi, valamint déli sarkkörnek nevezik.
Nyári napfordulókor az északi félgömbön a 66,5. fokon túli terület 24 órán keresztül teljesen megvilágított, a délin pedig teljes egészében árnyékos helyzetben van. Téli napfordulókor a júniusi állapot tükörképét tapasztaljuk.
E két nap kivételével, a napok előrehaladtával a forgástengely és a nappal-éjszaka határvonal által bezárt szög egyre kisebb lesz 23,5 foknál. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb lesz az a terület, ahol 24 órás nappal és éjszaka van.
Végül a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségkor a nappal-éjszaka határvonala éppen a pólusoknál lesz. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza megegyezik a Föld minden pontján.
A két sarkkör közötti zónában a nappalok és az éjszakák szabályosan váltják egymást, viszont a hosszuk változik. A nappalok időtartama a földrajzi szélesség és a Nap –Föld-elhelyezkedés, vagyis a mindenkori dátum függvénye.
A nappal-éjszaka határvonala felezi az Egyenlítőt, ezért ott a nappalok és éjszakák hossza állandó: 12-12 óra.
Az éggömb
Napsugarak hajlásszöge
- tavasz
- nyár
- ősz
- tél
- tavaszi nap-éj egyenlőség - A Nap ezen a napon ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Időpontja: március 20. vagy 21.
- nyári napforduló - A Nap ezen a napon tölti a leghosszabb időt a horizont felett az északi féltekén. A Nap látszólagos éves útjában ekkor fordulat következik be: a Nap délre “indul”. Időpontja: június 20., 21. vagy 22.
- őszi nap-éj egyenlőség - A Nap ezen a napon ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Időpontja: szeptember 22. vagy 23.
- téli napforduló - A Nap ezen a napon tölti a leghosszabb időt a horizont felett a déli féltekén. A Nap látszólagos éves útjában ekkor fordulat következik be: a Nap északra “indul”. Időpontja: december 21. vagy 22.
- évszakok váltakozása
A Nap látszólagos útja a nevezetes szélességi körökön
- északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente legalább egy napig nem kel fel és nem nyugszik le a Nap.
- Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 20-án, 21-én vagy 22-én).
- Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
- Baktérítő - A déli szélesség 23,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, december 21-én vagy 22-én).
- déli sarkkör - A déli szélesség 66,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente legalább egy napig nem kel fel és nem nyugszik le a Nap.
- É
- D
- K
- Ny
- északi félgömb
- déli félgömb
Játék
Animáció
- tavaszi/őszi nap-éj egyenlőség
- nyári napforduló
- téli napforduló
- északi sarkkör
- déli sarkkör
- Baktérítő
- Egyenlítő
- Ráktérítő
- tavaszi nap-éj egyenlőség
Narráció
A fölöttünk látható égitestek, köztük a Nap is, a nap folyamán mozogni látszanak. A jelenség magyarázata, hogy a Föld forog a tengelye körül, mégpedig nyugatról keleti irányba. Ezért a Nap fordított irányban, tehát keletről nyugatra halad a földi megfigyelő számára. A Nap látszólag egy körpályát ír le az éggömbön, azaz az égbolton, amelyet kupolaszerűen látunk elterülni a fejünk felett.
Az éggömbön való tájékozódáshoz szükséges ismernünk a horizont fogalmát, amely a köznyelvben az ég és a földfelszín találkozását jelenti, vagyis a földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
A megfigyelő pontjából a megfigyelés síkjára állított merőleges és az éggömb metszéspontja a zenit, tehát az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van. Ha a Föld forgástengelyét párhuzamosan eltoljuk a megfigyelő helyéhez és meghosszabbítjuk, akkor az az északi és a déli égi pólusban metszi az éggömböt.
A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika. A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5 fokos szöget zárnak be, ebből következően a Nap sugarai az év folyamán változó helyeken merőlegesek a Földre. Évente csupán kétszer merőlegesek az Egyenlítőre.
Ezen a két napon a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt a Föld minden pontján, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezt nevezzük tavaszi, valamint őszi nap-éj egyenlőségnek.
Évente két napon, június és december végén a Nap sugarai az északi és a déli szélesség 23,5. fokára érkeznek merőlegesen. Júniusban az északi, decemberben a déli féltekén tölti ekkor a Nap a leghosszabb időt a horizont felett. Azt a két szélességi kört, ahol a Nap ezen a két napon delel, Ráktérítőnek és Baktérítőnek hívják.
E két nap után a 23,5. foknál alacsonyabb szélességekre érkeznek merőlegesen a Nap sugarai. A Ráktérítő és a Baktérítő tehát fordulatot jelentenek a Nap látszólagos évi járásában, a Napot az Egyenlítő felé térítik. Innen ered az elnevezésük. A Nap útjában bekövetkező fordulat idejét pedig nyári és téli napfordulónak nevezzük.
Az előbbiekből megállapítható, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőségtől az őszi nap-éj egyenlőség időpontjáig a Nap az északi féltekén nagyobb magasságokban delel, mint a délin. A napsugarak az északi féltekét nagyobb hajlásszögben érik és több energiát adnak. Ezért ez az időszak az északi féltekén a nyári, a délin pedig a téli félév. Az őszi nap-éj egyenlőségtől a tavaszi nap-éj egyenlőségig a helyzet természetesen fordított.
Nyári napfordulókor a nappal és az éjszaka határvonala a Föld forgástengelyével 23,5 fokos szöget zár be. Ennek következtében ez a határvonal nem érinti a 66,5. fokon túli szélességi helyeket. Ezeket a szélességi köröket ezért külön névvel jelölik, északi, valamint déli sarkkörnek nevezik.
Nyári napfordulókor az északi félgömbön a 66,5. fokon túli terület 24 órán keresztül teljesen megvilágított, a délin pedig teljes egészében árnyékos helyzetben van. Téli napfordulókor a júniusi állapot tükörképét tapasztaljuk.
E két nap kivételével, a napok előrehaladtával a forgástengely és a nappal-éjszaka határvonal által bezárt szög egyre kisebb lesz 23,5 foknál. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb lesz az a terület, ahol 24 órás nappal és éjszaka van.
Végül a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségkor a nappal-éjszaka határvonala éppen a pólusoknál lesz. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza megegyezik a Föld minden pontján.
A két sarkkör közötti zónában a nappalok és az éjszakák szabályosan váltják egymást, viszont a hosszuk változik. A nappalok időtartama a földrajzi szélesség és a Nap –Föld-elhelyezkedés, vagyis a mindenkori dátum függvénye.
A nappal-éjszaka határvonala felezi az Egyenlítőt, ezért ott a nappalok és éjszakák hossza állandó: 12-12 óra.
Kapcsolódó extrák
Az évszakok váltakozása (középfok)
A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.
Övezetesség
Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.
A földrajzi fokhálózat (középfok)
A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.
Függőleges övezetesség
A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.
Napfogyatkozás
Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.
Navigációs eszközök a múltból
A tengereken való tájékozódást számos nagyszerű eszköz segítette az évszázadok során.
Üvegházhatás
Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.