A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein
A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.
Földrajz
Címkék
Nap, Föld, forgás, forgástengely, Ráktérítő, Baktérítő, Egyenlítő, északi sarkkör, déli sarkkör, horizont, zenit, ekliptika, éggömb, téli napforduló, nyári napforduló, nap-éj egyenlőség, napforduló, delelés, kikeleti, nyár, ősz, tél, évszak, keringés, év, időszámítás, hónap, hónapok, beesési szög, napfény, napfénytartam, évszakok váltakozása, természetföldrajz, csillagászat, földrajz
Kapcsolódó extrák
Kérdések
Jelenetek

Földgömb-éggömb kapcsolata
- ekliptika - A Föld Nap körüli keringésének síkja.
- égi egyenlítő - A földi egyenlítő kivetítődése az éggömbre.
- északi égi pólus - A Föld forgástengelyének északi döféspontja az éggömbön.
- zenit - Az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van.
- horizont - A földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
- 23,5°
- napsugárzás
A fölöttünk látható égitestek, köztük a Nap is, a nap folyamán mozogni látszanak. A jelenség magyarázata, hogy a Föld forog a tengelye körül, mégpedig nyugatról keleti irányba. Ezért a Nap fordított irányban, tehát keletről nyugatra halad a földi megfigyelő számára. A Nap látszólag egy körpályát ír le az éggömbön, azaz az égbolton, amelyet kupolaszerűen látunk elterülni a fejünk felett.
Az éggömbön való tájékozódáshoz szükséges ismernünk a horizont fogalmát, amely a köznyelvben az ég és a földfelszín találkozását jelenti, vagyis a földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
A megfigyelő pontjából a megfigyelés síkjára állított merőleges és az éggömb metszéspontja a zenit, tehát az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van. Ha a Föld forgástengelyét párhuzamosan eltoljuk a megfigyelő helyéhez és meghosszabbítjuk, akkor az az északi és a déli égi pólusban metszi az éggömböt.
A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika. A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5 fokos szöget zárnak be, ebből következően a Nap sugarai az év folyamán változó helyeken merőlegesek a Földre. Évente csupán kétszer merőlegesek az Egyenlítőre.
Ezen a két napon a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt a Föld minden pontján, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezt nevezzük tavaszi, valamint őszi nap-éj egyenlőségnek.
Évente két napon, június és december végén a Nap sugarai az északi és a déli szélesség 23,5. fokára érkeznek merőlegesen. Júniusban az északi, decemberben a déli féltekén tölti ekkor a Nap a leghosszabb időt a horizont felett. Azt a két szélességi kört, ahol a Nap ezen a két napon delel, Ráktérítőnek és Baktérítőnek hívják.
E két nap után a 23,5. foknál alacsonyabb szélességekre érkeznek merőlegesen a Nap sugarai. A Ráktérítő és a Baktérítő tehát fordulatot jelentenek a Nap látszólagos évi járásában, a Napot az Egyenlítő felé térítik. Innen ered az elnevezésük. A Nap útjában bekövetkező fordulat idejét pedig nyári és téli napfordulónak nevezzük.
Az előbbiekből megállapítható, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőségtől az őszi nap-éj egyenlőség időpontjáig a Nap az északi féltekén nagyobb magasságokban delel, mint a délin. A napsugarak az északi féltekét nagyobb hajlásszögben érik és több energiát adnak. Ezért ez az időszak az északi féltekén a nyári, a délin pedig a téli félév. Az őszi nap-éj egyenlőségtől a tavaszi nap-éj egyenlőségig a helyzet természetesen fordított.
Nyári napfordulókor a nappal és az éjszaka határvonala a Föld forgástengelyével 23,5 fokos szöget zár be. Ennek következtében ez a határvonal nem érinti a 66,5. fokon túli szélességi helyeket. Ezeket a szélességi köröket ezért külön névvel jelölik, északi, valamint déli sarkkörnek nevezik.
Nyári napfordulókor az északi félgömbön a 66,5. fokon túli terület 24 órán keresztül teljesen megvilágított, a délin pedig teljes egészében árnyékos helyzetben van. Téli napfordulókor a júniusi állapot tükörképét tapasztaljuk.
E két nap kivételével, a napok előrehaladtával a forgástengely és a nappal-éjszaka határvonal által bezárt szög egyre kisebb lesz 23,5 foknál. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb lesz az a terület, ahol 24 órás nappal és éjszaka van.
Végül a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségkor a nappal-éjszaka határvonala éppen a pólusoknál lesz. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza megegyezik a Föld minden pontján.
A két sarkkör közötti zónában a nappalok és az éjszakák szabályosan váltják egymást, viszont a hosszuk változik. A nappalok időtartama a földrajzi szélesség és a Nap –Föld-elhelyezkedés, vagyis a mindenkori dátum függvénye.
A nappal-éjszaka határvonala felezi az Egyenlítőt, ezért ott a nappalok és éjszakák hossza állandó: 12-12 óra.

Az éggömb

Napsugarak hajlásszöge
- tavasz
- nyár
- ősz
- tél
- tavaszi nap-éj egyenlőség - A Nap ezen a napon ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Időpontja: március 20. vagy 21.
- nyári napforduló - A Nap ezen a napon tölti a leghosszabb időt a horizont felett az északi féltekén. A Nap látszólagos éves útjában ekkor fordulat következik be: a Nap délre “indul”. Időpontja: június 20., 21. vagy 22.
- őszi nap-éj egyenlőség - A Nap ezen a napon ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Időpontja: szeptember 22. vagy 23.
- téli napforduló - A Nap ezen a napon tölti a leghosszabb időt a horizont felett a déli féltekén. A Nap látszólagos éves útjában ekkor fordulat következik be: a Nap északra “indul”. Időpontja: december 21. vagy 22.
- évszakok váltakozása

A Nap látszólagos útja a nevezetes szélességi körökön
- északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente legalább egy napig nem kel fel és nem nyugszik le a Nap.
- Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 20-án, 21-én vagy 22-én).
- Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
- Baktérítő - A déli szélesség 23,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, december 21-én vagy 22-én).
- déli sarkkör - A déli szélesség 66,5.°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente legalább egy napig nem kel fel és nem nyugszik le a Nap.
- É
- D
- K
- Ny
- északi félgömb
- déli félgömb

Játék

Animáció
- tavaszi/őszi nap-éj egyenlőség
- nyári napforduló
- téli napforduló
- északi sarkkör
- déli sarkkör
- Baktérítő
- Egyenlítő
- Ráktérítő
- tavaszi nap-éj egyenlőség
Narráció
A fölöttünk látható égitestek, köztük a Nap is, a nap folyamán mozogni látszanak. A jelenség magyarázata, hogy a Föld forog a tengelye körül, mégpedig nyugatról keleti irányba. Ezért a Nap fordított irányban, tehát keletről nyugatra halad a földi megfigyelő számára. A Nap látszólag egy körpályát ír le az éggömbön, azaz az égbolton, amelyet kupolaszerűen látunk elterülni a fejünk felett.
Az éggömbön való tájékozódáshoz szükséges ismernünk a horizont fogalmát, amely a köznyelvben az ég és a földfelszín találkozását jelenti, vagyis a földfelszínt érintő sík metszete az éggömbbel.
A megfigyelő pontjából a megfigyelés síkjára állított merőleges és az éggömb metszéspontja a zenit, tehát az a pont az égen, amely a megfigyelő feje fölött van. Ha a Föld forgástengelyét párhuzamosan eltoljuk a megfigyelő helyéhez és meghosszabbítjuk, akkor az az északi és a déli égi pólusban metszi az éggömböt.
A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika. A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5 fokos szöget zárnak be, ebből következően a Nap sugarai az év folyamán változó helyeken merőlegesek a Földre. Évente csupán kétszer merőlegesek az Egyenlítőre.
Ezen a két napon a Nap ugyanannyi időt tölt a horizont felett és alatt a Föld minden pontján, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezt nevezzük tavaszi, valamint őszi nap-éj egyenlőségnek.
Évente két napon, június és december végén a Nap sugarai az északi és a déli szélesség 23,5. fokára érkeznek merőlegesen. Júniusban az északi, decemberben a déli féltekén tölti ekkor a Nap a leghosszabb időt a horizont felett. Azt a két szélességi kört, ahol a Nap ezen a két napon delel, Ráktérítőnek és Baktérítőnek hívják.
E két nap után a 23,5. foknál alacsonyabb szélességekre érkeznek merőlegesen a Nap sugarai. A Ráktérítő és a Baktérítő tehát fordulatot jelentenek a Nap látszólagos évi járásában, a Napot az Egyenlítő felé térítik. Innen ered az elnevezésük. A Nap útjában bekövetkező fordulat idejét pedig nyári és téli napfordulónak nevezzük.
Az előbbiekből megállapítható, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőségtől az őszi nap-éj egyenlőség időpontjáig a Nap az északi féltekén nagyobb magasságokban delel, mint a délin. A napsugarak az északi féltekét nagyobb hajlásszögben érik és több energiát adnak. Ezért ez az időszak az északi féltekén a nyári, a délin pedig a téli félév. Az őszi nap-éj egyenlőségtől a tavaszi nap-éj egyenlőségig a helyzet természetesen fordított.
Nyári napfordulókor a nappal és az éjszaka határvonala a Föld forgástengelyével 23,5 fokos szöget zár be. Ennek következtében ez a határvonal nem érinti a 66,5. fokon túli szélességi helyeket. Ezeket a szélességi köröket ezért külön névvel jelölik, északi, valamint déli sarkkörnek nevezik.
Nyári napfordulókor az északi félgömbön a 66,5. fokon túli terület 24 órán keresztül teljesen megvilágított, a délin pedig teljes egészében árnyékos helyzetben van. Téli napfordulókor a júniusi állapot tükörképét tapasztaljuk.
E két nap kivételével, a napok előrehaladtával a forgástengely és a nappal-éjszaka határvonal által bezárt szög egyre kisebb lesz 23,5 foknál. Ez azt jelenti, hogy egyre kisebb lesz az a terület, ahol 24 órás nappal és éjszaka van.
Végül a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségkor a nappal-éjszaka határvonala éppen a pólusoknál lesz. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza megegyezik a Föld minden pontján.
A két sarkkör közötti zónában a nappalok és az éjszakák szabályosan váltják egymást, viszont a hosszuk változik. A nappalok időtartama a földrajzi szélesség és a Nap –Föld-elhelyezkedés, vagyis a mindenkori dátum függvénye.
A nappal-éjszaka határvonala felezi az Egyenlítőt, ezért ott a nappalok és éjszakák hossza állandó: 12-12 óra.
Kapcsolódó extrák
Az évszakok váltakozása (középfok)
A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.
Övezetesség
Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.
A földrajzi fokhálózat (középfok)
A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.
Függőleges övezetesség
A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.
Napfogyatkozás
Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.
Navigációs eszközök a múltból
A tengereken való tájékozódást számos nagyszerű eszköz segítette az évszázadok során.
Üvegházhatás
Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.