A Merkúr

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

Földrajz

Címkék

Merkúr, Naprendszer, belső bolygók, kőzetbolygó, Nap, bolygó, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

A Merkúr a Naprendszer egyik bolygója, a Naphoz a legközelebb mozgó belső bolygó. A legkisebb bolygó a Naprendszerben, két hold, a Ganümédész (Jupiter körül) és a Titán (Szaturnusz körül) is nagyobb nála. Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó), a Naprendszerben a második legsűrűbb (5,43 g/cm³) nagy vasmagja miatt. A Földről nézve látszólag mindig a Nap közelében tartózkodik, attól 22 foknál messzebb nem távolodik el az égen, a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat.

A Merkúr

  • a Merkúr forgástengelye
  • a Merkúr keringési síkjára merőleges vonal
  • a Merkúr keringési síkja
  • a Merkúr pályája a Nap körül
  • a Merkúr egyenlítője
  • 2,1°

Adatok:

átmérője: 4879,4 km (a Földének 0,383-szerese)

tömege: 3,302 · 10²³ kg (a Föld 0,055-szerese)

átlagos sűrűsége: 5,43 g/cm³

felszíni gravitációja: 0,378 földi g

felszíni hőmérséklete: –180 °C és +430 °C között

holdjainak száma: 0

forgási ideje a tengelye körül: 58,6 nap

tengelyferdesége: 2,1°

átlagos naptávolsága: 57 909 176 km = 0,38 CSE = 3,22 fényperc

a Nap körüli ellipszispálya lapultsága: 0,206

a Nap körüli keringési idő: 87,97 nap (a forgásidő 3/2-e)

A Merkúr metszete

  • kéreg - 100-300 km vastagságú, szilikátokban gazdag anyagok alkotják.
  • köpeny - 600 km vastag, szilikátok alkotják.
  • mag - Szokatlanul nagy, kb. 3600 km átmérőjű, valószínűleg folyékony, szintén szokatlanul magas koncentrációjú vas alkotja.

A Merkúr pályája

  • Merkúr
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 57 909 176 km
  • keringési ideje: 87,97 nap
  • a Merkúr keringési pályája

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • a Merkúr forgástengelye
  • a Merkúr keringési síkjára merőleges vonal
  • a Merkúr keringési síkja
  • a Merkúr pályája a Nap körül
  • a Merkúr egyenlítője
  • 2,1°
  • kéreg - 100-300 km vastagságú, szilikátokban gazdag anyagok alkotják.
  • köpeny - 600 km vastag, szilikátok alkotják.
  • mag - Szokatlanul nagy, kb. 3600 km átmérőjű, valószínűleg folyékony, szintén szokatlanul magas koncentrációjú vas alkotja.
  • Merkúr
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 57 909 176 km
  • keringési ideje: 87,97 nap
  • a Merkúr keringési pályája

Narráció

A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. Előbbi az Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta. A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó egy és ugyanaz. A bolygó magyar neve a rómaiakig nyúlik vissza, akik a bolygót Mercuriusról, a kereskedelem római istenéről nevezték el. A rómaiak Hermésszel azonosították, aki a görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője.

A bolygóról viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre. A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül az első a Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a 2004-ben indított MESSENGER, mely többször elrepült a Merkúr mellett, és szinte az egész felszínről képeket készített. 2011-ben pályára állították a bolygó körül.

A Merkúr a Naprendszer egyik bolygója, a Naphoz a legközelebb mozgó belső bolygó. A legkisebb bolygó a Naprendszerben, két hold, a Jupiter körül keringő Ganümédész és a Szaturnuszt kísérő Titán is nagyobb nála.

Kőzetbolygó, sűrűsége 5,43 g/cm³, ezzel a Naprendszerben a második legsűrűbb bolygó nagy vasmagja miatt.

A Földről nézve látszólag mindig a Nap közelében tartózkodik, attól 22 foknál messzebb nem távolodik el az égen, a Holdhoz hasonlóan fázisokat mutat.

A Merkúr felszíne a Holdéhoz hasonló: kráterekkel borított fennsíkok és egyenletesebb felszínű vulkanikus síkságok tagolják, de vannak gyűrthegységek, sziklás vidékek és völgyek is. Felszínén terül el a mintegy 1400 km átmérőjű, kör alakú Caloris-medence, amely egy hatalmas becsapódás során keletkezhetett.
A Merkúr felszínére bő hatszor annyi sugárzás érkezik a Napból, mint a Földre. A bolygó nappali oldalának hőmérséklete nagyon magas, az éjszakai oldal viszont nagyon hideg. Ennek oka az, hogy nincs légköre, ami kiegyenlíthetné a hőmérsékletet, és nagyon lassan forog. Az összes bolygó közül a Merkúr felszínének fényvisszaverő képessége a legkisebb.

Anyagi, kémiai összetételét tekintve a Merkúr Föld típusú bolygó. Sűrűsége közel azonos a Földével, vastartalma a Földének nagyjából a kétszerese lehet. A vas-nikkel mag a bolygó sugarának nagyjából a 75 %-át teszi ki. Ez a mag képviseli a bolygó tömegének a 80 %-át. A Merkúr mágneses terének erőssége a földinek csupán 1 %-a.

Kapcsolódó extrák

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Kosárba helyezve!