ADP, ATP

Az ATP a sejtek legfontosabb energiaszolgáltató molekulája.

Biológia

Címkék

ADP, ATP, adenozin-difoszfát, adenozin-trifoszfát, energiatároló molekula, energiaszállító molekula, nukleotid, anyagcsere folyamatok, makroerg kötés, ribóz, adenin, foszfátcsoport, biológia, biokémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

ADP

A nukleotidvegyületek – melyek közé az ATP és az ADP is tartozik – három összetevőből épülnek fel. Ezek az öt szénatomos cukor, azaz pentóz, a nitrogéntartalmú szerves bázis és a foszfátcsoport. Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát molekulában a pentóz a ribóz, a bázis az adenin. A ribóz egyes szénatomjához kapcsolódik az adenin, ötös szénatomjához pedig sorban három foszfátcsoport kötődik. A második és a harmadik foszfátcsoport közötti kötés nagy energiájú, makroerg kötés: felhasadásakor mólonként 31 kJ energia szabadul fel, és ADP, azaz adenozin-difoszfát keletkezik.

Az ATP nélkülözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében. Az energiaigényes folyamatok során felszakad a makroerg kötés, a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP és a foszforsav összekapcsolódásával. A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki.

ADP (térkitöltött)

A nukleotidvegyületek – melyek közé az ATP és az ADP is tartozik – három összetevőből épülnek fel. Ezek az öt szénatomos cukor, azaz pentóz, a nitrogéntartalmú szerves bázis és a foszfátcsoport. Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát molekulában a pentóz a ribóz, a bázis az adenin. A ribóz egyes szénatomjához kapcsolódik az adenin, ötös szénatomjához pedig sorban három foszfátcsoport kötődik. A második és a harmadik foszfátcsoport közötti kötés nagy energiájú, makroerg kötés: felhasadásakor mólonként 31 kJ energia szabadul fel, és ADP, azaz adenozin-difoszfát keletkezik.

Az ATP nélkülözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében. Az energiaigényes folyamatok során felszakad a makroerg kötés, a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP és a foszforsav összekapcsolódásával. A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki.

ATP

A nukleotidvegyületek – melyek közé az ATP és az ADP is tartozik – három összetevőből épülnek fel. Ezek az öt szénatomos cukor, azaz pentóz, a nitrogéntartalmú szerves bázis és a foszfátcsoport. Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát molekulában a pentóz a ribóz, a bázis az adenin. A ribóz egyes szénatomjához kapcsolódik az adenin, ötös szénatomjához pedig sorban három foszfátcsoport kötődik. A második és a harmadik foszfátcsoport közötti kötés nagy energiájú, makroerg kötés: felhasadásakor mólonként 31 kJ energia szabadul fel, és ADP, azaz adenozin-difoszfát keletkezik.

Az ATP nélkülözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében. Az energiaigényes folyamatok során felszakad a makroerg kötés, a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP és a foszforsav összekapcsolódásával. A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki.

ATP (térkitöltött)

A nukleotidvegyületek – melyek közé az ATP és az ADP is tartozik – három összetevőből épülnek fel. Ezek az öt szénatomos cukor, azaz pentóz, a nitrogéntartalmú szerves bázis és a foszfátcsoport. Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát molekulában a pentóz a ribóz, a bázis az adenin. A ribóz egyes szénatomjához kapcsolódik az adenin, ötös szénatomjához pedig sorban három foszfátcsoport kötődik. A második és a harmadik foszfátcsoport közötti kötés nagy energiájú, makroerg kötés: felhasadásakor mólonként 31 kJ energia szabadul fel, és ADP, azaz adenozin-difoszfát keletkezik.

Az ATP nélkülözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében. Az energiaigényes folyamatok során felszakad a makroerg kötés, a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP és a foszforsav összekapcsolódásával. A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki.

Narráció

Narráció

A nukleotidvegyületek – melyek közé az ATP és az ADP is tartozik – három összetevőből épülnek fel. Ezek az öt szénatomos cukor, azaz pentóz, a nitrogéntartalmú szerves bázis és a foszfátcsoport. Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát molekulában a pentóz a ribóz, a bázis az adenin. A ribóz egyes szénatomjához kapcsolódik az adenin, ötös szénatomjához pedig sorban három foszfátcsoport kötődik. A második és a harmadik foszfátcsoport közötti kötés nagy energiájú, makroerg kötés: felhasadásakor mólonként 31 kJ energia szabadul fel, és ADP, azaz adenozin-difoszfát keletkezik.

Az ATP nélkülözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében. Az energiaigényes folyamatok során felszakad a makroerg kötés, a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP és a foszforsav összekapcsolódásával. A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki.

Kapcsolódó extrák

Klorofill

A növények zöld színanyaga, a fényenergia befogásában, és így a fotoszintézisben...

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Mekkora egy baktérium?

A baktériumok felépítéséről, csoportjairól és életünkben betöltött szerepéről szól a...

Koenzim-A

A lebontó és felépítő folyamatokban acilcsoportot szállító koenzim.

Baktériumok (felsőfok)

A baktériumok sejtmag nélküli, néhány mikrométer nagyságú egysejtű élőlények.

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Vírusok

Fehérjéből, valamint DNS-ből vagy RNS-ből állnak, a fertőzött sejteket vírusok...

NAD, NADP, NADPH

A NAD a lebontó, a NADP főleg a felépítő anyagcsere-folyamatokban H-szállító koenzimként...

Kosárba helyezve!